Hosszas szervezkedés után végül arra jutottunk, hogy a négyből három észt lány Ayvalikba megy (ahol nincs semmi a tengeren, meg a dombon kívül, lsd: március), mi pedig, a többiek mínusz a nagyember és Tim, aki Isztambulban vakációzza a vakációt, elmegyünk Assosba, ami egy régi görög város, van akropolisza sok kővel, meg egy egész frankón megmaradt amfiteátrum. Ja, és gyönyörű tengerpart mellesleg.
Az utazással akadt némi problem, mivel hogy nem találtunk közvetlen járatot, még az Assoshoz nagyon közel levő Ayvacikba sem (igen az másik város), ezért Edremitig buszoztunk, ott kaptunk csatlakozást. Itt jött az első meglepetés, az a 60 kilométer egy kis társasággal Edremitből Ayvacikba ugyanannyi volt, mint Edremitig a 120 Uludağ-val...
Megvettük a jegyeket Edremitből vissza, majd mikor megtudtuk, hogy Balikesirből jön direktbe a busz, amivel tovább fogunk menni, rövid sírdogálás után visszaváltottuk a jegyeket, hogy majd Ayvacikban megvesszük a visszaútra, direktbe.
Majd jött a következő eset, mikor kiderült fél óra késés után, hogy kétszer adták el a jegyeket, és 10 percet állni kell a buszon. Amivel nem is lett volna baj, ha azt mondják, hogy "Srácok 8 líráért elviszünk titeket csak 10 percet állnotok kell." Nem 13 líráért...
Íme a mellékelt videó, három nyelven. :P
No, aztán csak leültünk, mikor kiürült a fél busz, és olyan Montenegrói hegyekhez hasonló tájon buszozgattunk Ayvaciking. Nagyon szép volt. Ayvacikban kiderült, - ekkor már fél 2 volt - hogy 7 órakor megy az utolsó busz haza, de a srác, aki minibusszal vitt fel Assosba 4 líráért, azt mondta, hogy negyed 7-kor jön vissza értünk (vissza már 6 líráért, van üzleti érzéke a monopol helyzetben lévő ...nak :P). Tehát lényeg a lényeg, hogy 4 óra ottlétért utaztunk oda-vissza nagyjából 8 órát...bár még mindig jobb átlag, mint mikor Bialistokba mentünk egy óráért kilencet. :P
Ellenben ebbe a négy órába belesűrítettünk minden jót. Felmentünk az akropoliszra, ahol megnéztük az összes követ, meg a szép kilátást 8 líráért...lestoppoltunk egy suttogó katalán professzort az amfiteátrumig, ami azért volt vicces, mert Esra megpróbált vele kommunikálni törökül, mert az autónak török rendszáma volt, és nem értette miért nem beszél törökül a csávó. :) Megnéztük az amfiteátrumot, ahol elszavaltam a Nemzeti Dal első versszakát a gyarmatosított görög köveknek.
Lefele a strandra stoppoltunk egy platós kisteherautót, ami mindenféle vasakat szállított..
...aztán nagyot strandoltunk. Olyan montenegrói típusú köves, de nem bántóan köves, csak kicsit köves :D strand volt. Aztán hazaaludtunk a buszon.
Gondolkoztunk rajta odafelé, hogy csövezünk egyet valahol, mert nagyon meleg volt este is - Totyi és Maritte ott is aludtak, kivettek egy szobát Küçükkuyuban, csak Esrának haza kellett érnie estére, úgyhogy sajnos kihagytuk a dolgot.
