Újabb problémákat állít elénk az időjárás karöltve a kitűnő török építési kivitelezőkkel. Elérkezett az az idő, amit sejtettünk, de valahol nagyon mélyen reménykedtünk benne, hogy talán van esély rá, hogy elkerüljük.
Nem kerültük.
Mint azt tán már említettem, de azért előhívom az emlékeket mélyről: az ötödik szint körülbelül úgy épült fel a negyedikre, mintha valaki egy lapos tetejű házra ráépített volna egy, a hőszigetelés minden fajtáját teljes mértékben nélkülöző sufnit. A mi szobánk a sarkon van, alkalmat adva a napnak, hogy reggeltől estig minden egyes fent töltött másodpercében a mi szobánkra mosolyogjon...hmm talán a jó szó rá a kárörvendő vigyor...
Három napja nem tudunk oly nagyon aludni. Ennek több oka is van, legfőbb ugye a meleg. Ma vettem egy hőmérőt. Este 11-kor 28 fok van a szobában tágra nyitott ablakkal...és itt jön a többi probléma, mivel az ablak az udvarra nyílik, akár hajnal 3-kor is hallgathatjuk a kedves török kollégák szintközi kommunikációját, rosszabb esetben megismerhetjük a legújabb török slágereket is.
Ha ez még nem lenne elég, csóré testünket kíméletlenül szipolyozzák a mutáns török szűnyogok. Muszáj valami megkülönböztetéssel illetni őket, mert még a végén azt hinnétek, olyanok, mint otthon...gyorsaságuk akár a légyé, számbeli fölényük és elképesztően viszkető csípésük igazi csúcsragadozóvá emelte őket.
Képeket nem töltök fel, mert úgyis ki kéne cenzúrázni...:P
