Ovidiu várja a reggelit.
Találkozunk a török tanárnéninkkel. (Az a szőke leányzó ő maga:P) Piacoltunk, meg lófráltunk a városban. Még nem kezdődtek el a török nyelvórák, mert az indokolatlanul kényelmes észt lányoknak még mindig nem sikerült ideérniük. Azonban sok érdekes dolgot találtunk a török és a magyar nyelv kapcsolatában. Beszélgettünk mindenféle nyelvtani dolgokról a piac forgatagában. Ráadásul kémnek is jó a leányzó - nevezzük Esrának, mert ez a neve - mivel cseppet sem néz ki töröknek. Hamar asszimilálódott az erasmus örendzsik közé. :)
Már ebéd közben esősre fordult az idő.
Totti a lányok kedvence.
Voltunk kávézni, csak hogy kávézzunk. Jó volt. Totti végre talált egy helyet, ahol eszpresszót kaphat. Vincent örülünk?
Na most jól megnézhetitek milyen szőrös vagyok. :P De nem sokáig, mert kedden találkozok Rékával, addigra le kell vágni. Nincs mese, női terror van. :P
Ovidiu nem bírta tovább, a kép készítése után megberetválkozott.
Mire az esti focimeccsre került sor, Allah igen csak megeresztette az ég csatornáit. Mire végeztünk a meccsel, szó szerint csavartuk a vizet a ruháinkból. Volt két idegenlégiósunk, az egyik srácot Boti szerezte a koleszből, a másikat meg én a social work megbeszélés után. :) Mindkettő jó vásár volt, igen erősek támadó játékban. Az ellenfél török csapat a koleszből elég durva volt, lökdösődtek keményen...azt hiszem legközelebb ők is kapnak egy-két könyököt a bordáik közé, ne csak mi érezzük a szeretetet. :P
Amúgy megvertük őket, lehet kicsit frusztráltak voltak miatta. :)
Bibi csinált bizonyítékot is a meccsről. Az a narancssárga folt én vagyok. :)
Most épp, mikor írom ezt az izét, úgy zuhog, mintha monszun lenne...holnapra hívott az egyik tanár fotókirándulásra...meglássuk mi lesz belőle.
